Miközben a számítógépünk előtt ülünk, vagy éppen a mobilunkat használjuk, első pillanatban nem is tűnik fel, hogy a digitális világ hihetetlen mennyiségű energiát fogyaszt el. Csak a szerverek eszik meg a világ elektromos fogyasztásának 2 százalékát. Többet, mint az autóipar. A teljes digitális világ (notebookostul, mobilostul, tabletestől) pedig 8 százalék felett jár. Már tíz éve is a Google, Apple, Yahoo stb. szerverfarmjainak áramellátásához (csak az USA-ban) két és fél paksi atomerőmű teljesítményére volt szükség (2500 MW).
De hogy lehetséges ez, amikor egyre fejlettebbek és hatékonyabbak az infokommunikációs eszközök?
Egy mai processzor tízszer akkora számítási teljesítménnyel fut, mint tíz éve. Gordon Moore, az Intel társalapítója 1965-ben vetette papírra azt a jóslatát, miszerint az egy számítógépes chipbe zsúfolható tranzisztorok száma évente megduplázódik. A Moore-törvény máig érvényes. A kisebb méret pedig – elvileg – kisebb fogyasztással jár.
Ez az ellentmondás kicsit hasonlít a nevezetes Jevons-paradoxonokhoz.
Az egyik a papírmentes iroda paradoxonja. A papírfogyasztás hatalmas terhet ró az erdőkre. A számítástechnika fejlődésével és elterjedésével, mindenki arra számított, hogy a dokumentumok elektronikus kezelése és tárolása visszaszorítja majd a papír fogyasztást.
Ennek azonban az ellenkezője következett be, sok helyen 40 százalékkal is. A szövegszerkesztők egyre több dokumentum írására csábítottak, és a nyomtatók elterjedésével mindenki elkezdett előszeretettel nyomtatni.
A másik ismert paradoxon az autók fogyasztásáról szól.
Ahogy fejlődtek a motorok, úgy váltak egyre kifinomultabbá és hatékonyabbá. Sokan már maguk előtt láttak, ahogy csökken majd a kőolaj felhasználása. Azonban nem ez következett be. Az elmúlt két évtized során a gépkocsik hatékonysága valóban növekedett, de ezzel együtt tovább nőtt a teljes üzemanyag felhasználás is. Egyre többen használnak autót, és egyre messzebb kocsikázunk, mint régebben. Ráadásul az autók méretei is és ezzel a súlya is nőtt.
Az elképesztő sebességgel fejlődő és egyre hatékonyabbá váló Digitália megdöbbentő energiafogyasztásának paradoxonja is csak látszólagos: nyilván az előfizetők és az eszközök száma megsokszorozódott. És nő tárhelyek mérete, a sávszélesség. Márpedig a legtöbb energiát az adatforgalom fogyasztja.
+20% növekedés évente!
Minden évben 20 százalékkal nő a világháló adatforgalma. A mobileszközök terjedése megállíthatatlan: három év múlva a világ lakosságának 80 százaléka online lesz. Ezt pedig ki kell szolgálni.
Egy egyszerű kereséshez a Google-n annyi áram kell, mint 17 másodpercig világító 60 wattos égőnek. Naponta jóval egymilliárd feletti a keresések száma, ez pedig becslések szerint egy milliárd gramm szén-dioxid légkörbe kibocsátását jelenti. Ez annyi CO2, mint amennyit egy autó enged ki, miközben 3,8 millió kilométert megy (vagy 3,8 millió autó egy kilométert megy, a lehetőségek és a hangzatos hasonlatoknak száma végtelen). És ekkor még nem töltöttünk fel semmit, nem néztünk videókat. Na és nem beszéltünk a terjedő felhő-szolgáltatásokról, vagy a saját számítógépünk, tabletünk vagy más kütyünk fogyasztásáról. Sokan még emlékezhetnek a tíz évvel ezelőtt fénykorát élő Second Life virtuális valóságshow online játékra. Az egymillió júzert 4 ezer szerver szolgálta ki, amivel az egy játékosra jutó áramfogyasztás elérte egy fejlődő ország húsvér lakójának akkori éves energiaigényét.
A kütyűk száma meredeken nő ugyan, de összességében kevesebb energiával beérik, mint a szerverek. A szerverek is egyre fejlettebbek, de az eszeveszett tempóban bővülő internetezést egyelőre csak nagyobb áramigénnyel tudják kielégíteni.
Mi a megoldás erre az órási energiaéhségre?
(forrás: Greenpeace, Clicking Clean: A Guide to Building the Green Internet)
A nagy infokommunikációs cégek, engedve a Greenpeace és a közvélemény nyomásának, ma már egymással is versenyezve térnek át a zöld energiákra. Az Apple, a Google, a Facebook szerverparkjai, irodaházai már szinte teljes egészében szél-, és napenergiával üzemelnek. Persze nem feltétlenül (vagy kizárólag) a környezet iránt érzett aggodalom motiválta őket, hanem az irgalmatlan magas energiaköltségek. Már középtávon megtérül a beruházás, ha saját erőműveket építenek, és nem a még mindig szén-vezette (!) árampiacról vásárolnak. Egyes becslések szerint a világháló üzemeléséhez szükséges energia előteremtése annyi káros anyag-kibocsátással jár, ami már összemérhető a légi közlekedés szennyezésével is.
Mit tehetünk mi?
De van egy másik út is az áramfogyasztás csökkentésére: ez a Virtuális Privát Szerver (VPS). A szerverek erőforrásainak többnyire csak a töredéke (10-20%) van kihasználva, amúgy üresjáratban fogyasztják az áramot. A VPS megsokszorozza egy-egy szerver kihasználtságát, szoftveres alapon egy kiszolgálóból többet csinál. A hatékonyabb erőforrás-kihasználtság miatt pedig a virtuális szerverekre eső áramfelvétel és ezzel a károsanyag-kibocsátás egy normál szerverének töredéke.
Természetesen a Maxer is használja a VPS technológiát. A környezetbarátabb VPS technológiával működő szolgáltatásainkról itt tudsz bővebben tájékozódni.
Mit tehetsz Te?
A következő részben megvizsgáljuk, mennyivel terheljük a környezetünket és az áramszámlát amikor internetezünk.
Ha tetszett a cikk, ér lájkolni! 😉
Kövess minket! Hetente több alkalommal jelentkezünk érdekes cikkekkel.